Oldal kiválasztása

Debreceni Virágkarnevál 2022! Debrecen az idei éveb augusztusban ismét otthont ad a nyári fesztiválszezon legszínesebb eseményének. A több mint 50 éve megrendezésre kerülő eseményen több száz virágkocsi, több ezer külföldi és hazai művészeti csoport, több millió virág, több tízezer résztvevő és több száz “virágos” program várja az érdeklődőket. Idén a rendezvény visszatér régi otthonába, a felújított Nagyerdei Stadionba, ahol a reggeli felvonulás látványos műsorral zárul.

Debreceni Virágkarnevál – Augusztus 20. ünnepi rendezvények

Magyarország egyik legkedveltebb kulturális eseménye az augusztus 20-án évente megrendezésre kerülő farsangi felvonulás, ahol több százezer friss virágból hatalmas, 5 méter magas és 10 méter hosszú kocsikat készítenek, amelyek Debrecen utcáin vonulnak végig. A kocsikat Magyarország legjobb táncosai és hagyományőrző zenészei kísérik. Megéri hamar szállás foglalni!

A Debreceni Virágkarnevál egyhetes rendezvénysorozat. A rendezvényen számos programmal várják az érdeklődőket, mint például koncertek, táncbemutatók, előadások, workshopok, virágkötészeti versenyek, kiállítások, kertészeti expó, felvonulás és stadionbemutató.

Augusztus 20-a Szent István király, az államalapító ünnepe, nemzeti ünnep, Magyarország hivatalos állami ünnepe. Ez egyben az új kenyér ünnepe is, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Szent István eredetileg augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony ünnepét hirdette meg Nagyboldogasszony ünnepévé. A beteg király élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ezen a napon halt meg.

Magyarországon augusztus 20-a különleges nap. Az ország alapítására, és annak alapítójára, Szent István királyra emlékezik. A napot hagyományosan a magyar zászló felvonásával, a Magyar Honvédség avatásával, a Duna-parti tűzijátékkal és az új kenyér és kalács kóstolásával ünneplik. Ezen a napon tehát boldog születésnapot kívánunk Magyarországnak!

Virágkarnevál történelme

Szent István Királyt halála után augusztus 15-én tisztelegtek az uralkodó előtt, augusztus 20-án pedig Szent László király ünnepét tartották. Ennek oka, hogy 1083-ban ezen a napon helyezték el István király ereklyéit a székesfehérvári bazilikában az oltárra, ami egyenértékű volt szentté avatásával.

Kevesen tudják, de Szent István augusztus 15-ét – Nagyboldogasszony ünnepét – tette aznapra, amikor Székesfehérváron összehívta a királyi tanácsot, törvénynapot tartott, és élete végén Szűz Máriának ajánlotta fel az országot. Ugyancsak ezen a napon halt meg 1038-ban. Az ünnep dátumát azonban Szent László király augusztus 20-ra változtatta, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával I. István ereklyéit a székesfehérvári bazilika oltárán helyezték el.

I. (Nagy) Lajos (1342-1382) uralkodásától kezdve ez a nap továbbra is az Istvánra emlékező vallási ünnep maradt. István tisztelete egész Európában elterjedt, de csak 1686-ban XI. Ince pápa szentté avatta a királyt az egyetemes egyház nevében, és szeptember 2-át tette ünnepnapjává.

A pápa azt is elrendelte, hogy Buda töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ minden évben emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház 1969 óta augusztus 16-án (Nagyboldogasszony ünnepét követő napon) tart.

A két világháború között az ünnep eszméje kiegészült a Szent István-i, azaz a Trianon előtti Magyarország helyreállításának emlékével. Az 1945 és 1947 közötti időszakban csak vallási ünnepként volt engedélyezett.

1849 és 1989 között a Magyar Népköztársaság alkotmányának napjaként ünnepelték, miután az 1949-ben életbe lépett új alkotmányt augusztus 20-ra időzítették.

Az 1991. évi VIII. törvény kihirdetésével az Országgyűlés augusztus 20-át hivatalos állami ünneppé nyilvánította, amit a 2012-ben hatályba lépett Alaptörvény is megerősített.