Oldal kiválasztása


Az eredetileg állatorvosi végzettségű családfő, Lendvai Csaba nem esett kétségbe, amikor csökkenni kezdett a lakóhelyén lévő állatállomány. A Partiumból – Nagykárolyban nőtt fel – magával hozott állat- és földszeretet, a tágabb környezet iránt érzett felelősség tettre késztette.

Sárrétudvari az élelmiszerlánc lehető legrövidítését célzó kormányzati szándéknak megfelelően megvalósította a „farmtól asztalig” sokatmondó szlogent. A helyben tenyésztett szarvasmarha és sertés feldolgozásával, valamint a tej és hús feldolgozásával családi vállalkozást hozott létre, amely mára stabil alapokat épített ki a megyeszékhelyen, Hajdúszoboszlón és a környező településeken, így mind a négy fiúnak helye van a cégben.

Sőt, szívében-lelkében magyarként kötelességének érzi, hogy a magyar nemzet nagy sorsfordító eseményeit jelképező alkotásokkal gazdagítsa környezetét. Két éve, a trianoni békerendelet 100. évfordulóján keresztet állított cége udvarán, jövőre pedig a költészet napján avatják fel szülővárosában Kölcsey szobrát.

Állatorvosból lett élelmiszergyártó

– Fiatal koromban, 1988-ban kerültem Sárrétudvariba állatorvosnak, ami akkoriban még nagyon virágzó és gazdag praxis volt, hiszen szinte minden udvaron morogtak a disznók, bömböltek a jószágok, és elég sok volt a birka. Mindez viszonylagos gazdagságot és értékstabilitást adott a faluban élőknek. Aztán jöttek a rendszerváltás évei, a háziállattartás és a háztáji tej kiszorult a kisgazdaságokból, ezért szűntek meg a tejcsarnokok. A disznók vegyes minősége miatt a nagyfeldolgozók hentesei nem fogadták szívesen udvarát. Mindezek következtében leépültek az emberek mezőgazdasági vállalkozásai, és úgymond a szakmám is – beszél a vállalkozásalapítás előzményeiről Lendvai Csaba, aki nem titkolta, hogy állatorvosi végzettsége mellett mezőgazdasági széria is volt benne.

Forrás: Cívishír

Ez alapján döntött úgy, hogy kipróbálja az állattenyésztést. Először sertéstelepet hozott létre, majd jött a sertéságazatban a ma is tapasztalható válság, és ez is közrejátszott abban, hogy szarvasmarha-tartást döntött. Ehhez földet vásároltak, és összesen – ha a legelőket is beleszámítjuk – ma már csaknem 500 hektáron gazdálkodik a család. Kettős hasznosítású magyartarka és barna svájci szarvasmarha állományuk van. Ezek az állatok magas tartalmú tejet termelnek. Ezt alapul véve felmerült benne az ötlet, hogy lerövidítse az élelem útját a tanyától az asztalig, ráadásul a fiai nőttek fel, és a jövőjükön is gondolkodott.

Forrás: Cívishír

– 2013-ban sikeres pályázat után megnyithattuk tejpasztőröző, túró- és sajtkészítő üzemünket. Két éve pedig egy újabb sikeres pályázatnak köszönhetően új, 140 négyzetméteres épületrészt építettünk, ahol már tej- és kakaópalackozót, valamint sajt- és vajkrém gyártósort alakítottunk ki. Ma Debrecenben, Hajdúszoboszlón és Sárrétudvariban van mintaboltunk, további 40-45 üzletbe szállítjuk termékeinket. Családi vállalkozásunk jelenleg termőfölddel, állattenyésztéssel, élelmiszer-feldolgozással és kiskereskedelemmel foglalkozik. Ezt igyekszünk tovább fejleszteni, és a jelenlegi helyzetet figyelembe véve életben tartani, hiszen tudjuk, milyen nehéz évet élünk át a szállodával – részletezi a családi vállalkozás tevékenységét Lendvai Csaba.

Mosolyogva hozzáteszi, négy fia közül kettő, Csaba és Gergő már aktívan dolgozik a cégnél. Gergő önállóan vezeti a tejüzemet és gyártja a tejtermékeket, Csaba a növény- és állattenyésztést, valamint az árubeszerzést végzi. Felesége, Hajni nagyon lelkesen és odaadóan igyekszik kézben tartani és intézni a gazdasági ügyeket. Hunor fia agrárközgazdaságtant tanul, míg a legkisebb, Levente állatorvosnak készül.

Ez egy életforma, nem üzlet

– Be kell vallanom, kicsit én is befolyásoltam a gyerekek pályaválasztását, de nem erőszakosan, de a feleségemmel együtt próbáltuk elmondani és elmagyarázni egy vidéki vállalkozás előnyeit és hátrányait – mosolyog ismét a családfő, aki hisz abban, hogy a családi tevékenység nem csak üzlet, hanem életforma. Nem lehet csak és kizárólag száraz gazdasági, gazdasági és vállalkozói szemlélettel, mert szinte lehetetlen olyan gazdasági eredményt elérni, mint egy átlagos vállalkozásból. Hiszen a mezőgazdaságban sok olyan tényező van, amelyre nincs befolyásuk. Ilyen például az időjárás és az infláció, de a gazdasági környezet változásai is nagy hatással lehetnek tevékenységükre.

– Ezért gondolom – folytatja Lendvai Csaba –, hogy tevékenységünk hivatás, életforma. Ezt próbáltuk elmondani gyermekeinknek kiskoruktól fogva. A munkahelyemre vittem őket, még állatorvos koromban is. Hála Istennek, úgy érzem, érezték, mindenki megtalálja a helyét tevékenységünkben, még ha más-más funkcióban és más-más munkakörben is – mondta. A vállalkozó az élelmiszereiket a hiány és a “dömping” részének tekinti, hiszen nagyon nagy cégekkel kell megküzdeniük a piacon.

– Túl egyszerű lenne csak azt mondani, hogy finomak, egészségesek, vidékiek vagyunk, és akkor megveszik a termékeinket. Nem! Itt erős marketingre van szükség, az emberek különösen érzékenyek az ízekre, a hagyományos ízekre. Van egy mini húsüzemünk is, ahol évente 500-800 sertést, 300-400 juhot és 30-50 szarvasmarhát dolgozunk fel és értékesítünk. Ez csak egy feldolgozási pont és nem egy vágási pont. Azt hiszem, nagyon könnyen és jól eladható ízt találtunk a húsban. A fő profilunknak számító tej és tejtermékek egy kicsit nehezebbek. Itt professzionális és tőkeerős gazdaságokkal kell megküzdenünk – avat be a piacszerzés részleteibe a vállalkozó.

Azt is megosztja a Cívishírrel, hogy a családi vállalkozásban a lelkesedés mellett a tőke jelenléte is fontos számukra. Annál is inkább, mert nem volt és nincs is „örökölt vagy talált pénzük”, de van beruházási hitelük, pályázati forrásuk. Emiatt nagyon nagy a kockázat, hiszen a fejlesztések „másik” felét, kétharmadát nekik kell, és kellett is hozzátenniük. És itt kapnak hitelt az ízekért és a helyi ellátási láncokért: a marketingért. Tájékoztassák és tudatosítsák az emberekben cégük, a Tejmalom létezését, és azt, hogy mit kínálnak a vidékről elköltözötteknek, az otthoni ízekre, a már nagyvárosokban tanuló és gyorsan bevásárló gyerekeknek. élelmiszer éttermek. Nap mint nap ezzel kell megküzdeniük, meg is teszik, és lehetőség szerint pozitív marketinggel próbálják befolyásolni az ügyfélkört. Ilyen körülmények között sem mondanak le azonban termékpalettájuk bővítéséről.

– A piac azonban óvatosságra int bennünket. A túl gyors változás nagy nehézséget jelent a kisvállalkozások számára, mert stabil ügyfélkörrel és kiszámítható bevétellel kell számolnunk. Egy nagy cégnél a marketing és egyéb piaci viszonyok miatt sokkal könnyebb az új termékek bevezetése. Egy új termék bevezetése sokkal nehezebb számunkra. Elsősorban hagyományokra, hagyományos ízekre törekszünk, de mindig kicsit megújult formában. Csak a csomagoláson látszik. Van, amikor új ízeket vezetünk be, például karácsonyi ízeket a joghurtban. De ezekkel óvatosan kell bánnunk, mert az üzemünkben is nagyon széttöredezettek vagyunk, ami káros lehet a gazdaságra nézve.

magyarságtudat és művészetpártoló

Lendvai Csabával családi vállalkozásuk esetében megkerülhetetlen téma a cég székházának udvarán 2020. június 4-én felállított Trianon emlékmű. Azt mondja, felesége révén erdélyi, ő maga pedig pártus gyökerekkel rendelkezik. Emiatt, de egyszerű magyarként is kötelességüknek érzik a családi kötelékek, őseik, szüleik, nagyszüleik, dédszüleik szívében-lelkében való ápolását, társas kapcsolataikban ugyanilyen fontosnak tartják a történelem ápolását. és nemzetünk gyökerei. Úgy véli, ezt a tudást, ezt a lelket, ezt a szívet át kell adni a fiataloknak, amit elsősorban fiaikkal igyekeznek megtenni.

– Viszont kötelességemnek érzem és tartom – teszi hozzá Lendvai Csaba -, hogy valamit visszaadjak annak a társadalomnak, amelyben élek és jól érzem magam. Ez a gondolat vezetett arra, hogy a magyarságtudatot erősítve és megőrizve Trianon emlékművet építsek barátainknak, rokonainknak, a falu lakóinak, közvetlen környezetünknek. Az ötlet adta magát, hiszen 2020 volt a centenárium; a tervek már készen voltak. Egy apostoli keresztre gondoltam, ami az ekomené szellemében még egy kicsit egyesít is, és sok tekintetben kötődik történelmünkhöz. Györfi Lajos szobrászművésszel 100 százalékban egyedül építettem. A vállalkozásom udvarán van, a régi malom épülete előtt, de az utcáról is jól látható. Trianon emléknapján minden évben koszorúzást tartunk az önkormányzattal és a polgármesterrel közösen. Meghívom az egyháziakat is, ebből hagyományt teremtettem. Trianonnal kapcsolatban nem csak el kell keseredni, hanem levonni a tanulságokat, és átadni azt a tudást, szeretetet, lelkületet, hogy igen, ezt is meg lehetett tapasztalni, és túl lehet élni, és lehetett fejlődni utána. Nézd meg hazánkat: jól állunk, igaz, a nehézségek közepette is! De még Trianonnal sem tudták kivégezni hazánkat, pedig a nagyhatalmak akkori önző érdekeik miatt hatalmas „műtétet” hajtottak végre. Megnyirbálták a magyarok lehetőségeit, de úgy gondolom, kellő optimizmussal és tettrekészséggel, akarattal és hittel lehet előrelépni. Azt hiszem, ez az üzenete a mai magyaroknak – sorolta.

Forrás: Cívishír

Lendvai Csaba társadalmi szerepvállalása azonban itt még nem ért véget. Hiába vannak óriási nehézségeik a szárazság miatt, úgy véli, ezt a szellemet nem szabad leengedni, ugyanakkor kicsit távolabbra is tekint. Szülővárosa, Nagykároly városvédő egyesületével közösen a Külügyminisztériumon és az Európa Kapu szervezetén keresztül pályázott Kölcsey-szobor felállítására. Ennek aktualitása a közelgő bicentenáriumi ünnepség. A sikeres pályázatnak köszönhetően Györfi Lajos szobrászművész alkotása díszíti majd a nagykároli polgármesteri hivatal előtti teret. A szoboravatás napját 2023. április 11-re tűzték ki. – Sárrétudvarihoz pedig van még egy tervem: egy tíz-tizenkét fős Kárpát-medencei magyar amatőr művész csapatot szeretnék összegyűjteni lakóhelyemen hagyományteremtő céllal, és indítunk egy kis magyar mobil művészklubot, ahol amatőr festőket, kisplasztikai művészeket, esetleg fazekasokat látunk vendégül. . Munkáikat Sárrétudvariban, Püspökladányban, Hajdúszoboszlón és Debrecenben mutatják be. Ezzel is szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy a Kárpát-medencében élő magyar amatőr művészek jobban megismerkedjenek, újabb lehetőséget kapjanak magyarságuk kifejezésére – zárta szavait.

TT





Cikk forrása