Oldal kiválasztása


Teltházas fogadás volt Tóth Csaba és Aradi Csaba: Hortobágyi barangolások Mellyékén című könyvének bemutatóján a Debreceni Egyetem Professzori Klubjának csütörtök délutáni rendezvényén a Kenézy-villában. A diavetítéssel és közönségtalálkozóval egybekötött rendezvényen számos prominens méltatta a kötet lírai és fotós fejlődését.

Forrás: Hajnal László

Mátyus László, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja saját bevallása szerint sok remek képet látott már Tóth Csabától, és kíváncsi volt, mit tud mondani:

– Teljesen meglepett, hogy ez valami egészen más. A tudós a művész lelkéből emelkedett ki újra: a természetünket és környezetünket megismerni vágyó ember látásmódjából. Ugyanakkor nemcsak művészi értékkel készült alkotásokat látunk, hanem tankönyvet is. Nyilvánvaló, hogy ez a duó ezúttal valami egészen mást alkotott. Ennek a műnek a megszületése egyértelműen az Orvostudományi Kar büszkesége – mondta Mátyus László.

A dékáni köszöntő után Csikos Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész Petőfi Sándor Hortobágyról szóló műveiből idézett meghívott vendégként.

– Gyönyörködhetünk a szép pásztortanyákban, láthatjuk a zsemlekunyhót, a görbe istállót. Változik a világ, a fotók között megtaláljuk a napelemes farmot. Megcsodálhatjuk a síkság arcát tél végén, tavasszal, gazdag növény-, madár- és állatvilágát. A szerzők arra invitálnak, hogy megismerjük a téli vadon szépségének egyedi hangulatát: sétáljunk egyet és hagyjuk magunkat elvarázsolni, mert ebben az esetben a végtelenség érzése még erősebben varázsol el bennünket – méltatta a könyvet Farkasvölgyi Frigyesné, a A kötetet kiadó Medicina Könyvkiadó vezérigazgatója. Hozzátette, személyes élményként a kézirat lapjainak lapozgatása közben hatalmas meglepetés ért: az egyik fotón saját szülői háza tért vissza hozzá.

aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzBlMjFjODgzY2YwNjQ4OWM4YmNlOWJmOTkyNmZkMTBj
Forrás: Hajnal László

– A szívem megtelt örömmel, elszorult a torkom, egy élet története tárult elém. Ritkán, ha egyáltalán előfordul, hogy a kiadó vezetője a szerzők hozzájárulását kéri ahhoz, hogy utószót írhasson a könyvhöz. A kép láttán elhatároztam, hogy írok egy epilógust a szüleim emlékére. Arról, amit Nagyiván jelentett nekik: mindent! Élet, biztonság, állandóság, nyugalom – emlékezett vissza Farkasvölgyi Frigyesné.

„Hív a horizont, ahol az ég találkozik a földdel” – idézte Rácz István Aradi Csaba egyik leírását. A professzor kifejtette, hogy a horizonthoz általában a tágasság és a végtelenség élménye társul. Megjegyezte, hogy a szó eredeti jelentése az ókori görög nyelvben “valaminek a határa”. Rámutatott, hogy a két megközelítés ellentétesnek tűnik. Ezt őrzi meg a horizont szó magyar változata, horizont.

– Ez a kettősség mind a képeken, mind a szövegen keresztül jelen van. Egyszerre ad a végtelenség élményét és egyben korlátot ebben a világban – mondta.

Rácz István szerint a láthatáron lévő rendkívül gazdag állatvilág is megjelenik a kötetben: például az alkotói szabadsággal és a szárnyaló fantáziával társított madarak.

A professzor úgy fogalmazott, hogy a könyvben nagyon megragadta a figyelmemet, mennyire eltűnik a határvonal ember és állat között, és hogyan jelenik meg a lapokon az élővilág, mint egy mély, ősi közösség.

– Ahogy az előző könyvükben, most is megmutatták a szerzők, hogy ez a végtelen horizont, ez a látható semmi mégis valami. Mert ha az út szélén állva nézzük az üvegharangot az égen, az tényleg egyhangú és egyszerű, ha csak ránézünk. De ha befelé haladunk, és elkezdünk figyelni a részletekre, kiderül, hogy ez a látható semmi töménytelen változatosságot rejt. Szerintem ez a fajta a Hortobágy igazi titka. Ezt a tájat, amelyet egykor a természet formált és az ember átformált, olyan egységben kell megőrizni, amilyen egységben kerekíti a világot – mondta beszédében Szabó József professzor.

Hajnal László





Cikk forrása