Oldal kiválasztása


Tudtad, hogy a régiek rendszeresen rendeztek férfi szépségversenyeket? Az ókori Rómában minden bizonnyal – akárcsak a görög vagy egyiptomi birodalomban – a sport és a higiénia mellett a szépségápolás is rendkívül fontos volt.

Gyönyörű bőr és gyönyörű hajkorona Rómában

A Római Birodalomban a fürdők szolgáltatásai igen sokrétűek voltak, az orvosi kezelésektől a férfi és női szépségápoláson át a kortárs fodrászatig, szőrtelenítésig és pedikűrig terjedtek. A fürdőben képzett szakemberek, masszőrök, olajozók, szőrtelenítők feleltek az igényes római megjelenésért, szaunázni is volt lehetőség a pihenni vágyóknak. Mintha csak a mai wellness központok szolgáltatásairól lenne szó. A rómaiak előnyben részesítették a makulátlan fehér bőrt, amelyet arcuk kipirosításával, szemöldök és szempilla kifestésével tettek igazán egyedivé. Sminkeléshez nedves kormot használtak, de néha felragasztott műszemöldökkel hívták fel magukra a figyelmet. A jelenlegi frizuradivatot a császárné viselete határozta meg, és a tekercsbe csavart haj igen gyakori szokásnak számított. A tökéletes hajkorona elérése érdekében állítólag fűtött sütővasalókat használtak, faggyúból és növényi hamuból pedig festéket készítettek az ősz haj fedésére.

Kleopátra titkai

Nemcsak a rómaiak, hanem az ókori egyiptomiak is nagy figyelmet fordítottak a szépségre és az ápoltságra. Kleopátra és Nefretiti szépsége legendás, hasonló formájuk, arcuk és hajviseletük volt a legdivatosabb a Nílus mentén. Különösen az uralkodók és a gazdagabb réteg tulajdonított nagy jelentőséget a megjelenésnek. Az egyiptomiak ugyanolyan félelemmel őrizték szépségük titkát, mint kincseik és isteneik, a csodatevő kozmetikumok receptjeit Kr. e. A 3. évezredtől a papok birtoka volt. A szépségápolás nem sokban különbözött a mai szokásoktól. A gazdag nők és férfiak napja illatos fürdővel kezdődött. Mosáshoz szappan helyett olajjal, citrusfélékkel, parfümökkel kevert lemosó kenőcsöt használtak. Fürdés után agyagból és hamuból készült kenőcs segítségével távolították el testükről az elhalt bőrréteget. Illatos, értékes tápláló olajokkal kenik be bőrüket minden nap, hogy megóvják a kiszáradástól az erős napfényben. Az egész testszőrzetüket borotvával és csipesszel távolították el. Voltak előkészületek a bőrhibák elfedésére és a testszag megszüntetésére is. Férfiak és nők egyaránt használtak parfümöt és szemfestéket.

A természetes szépség a görögök divatja volt

Furcsa módon az ókori görögök nagyobb hangsúlyt fektettek a férfiak szépségére. Rendszeresen rendeztek férfi szépségversenyt, az úgynevezett callisteiát, ahol a férfiak fel-le lépkedtek, hogy a női bírák dönthessenek a pozíciókról. Hasonló módon zajlott az Aphrodite Callipugos tiszteletére rendezett női szépségverseny is. Az ókori görög nők fő szépségtulajdonságai a széles csípő, a fehér kéz (amit fehér por segítségével értek el) és a vörös haj. A vörös haj jelentősége a ritkaságában rejlik, hiszen Hellász lakóit sötétbarna vagy fekete haj jellemzi. Az ókori Görögországban divatossá vált a természetes szépség: festetlen arc, ápolt test. Csak színésznők és udvarhölgyek festették az arcukat; a keleti kereskedelem eredményeként, mérgező fehér festékkel. A hellén szépség megtestesítője Trójai Heléna lehetett, aki Homérosz szerint gyönyörű és korának legszebb nője volt. Feketével bélelt szemek, arcára vörös nap tetovált vagy festett, hófehér arcbőrű volt, tinédzser korában leborotválta a haját, míg a megmaradt lófarkat kígyószerű formában viselte.





Cikk forrása